DiliMinistériu Justisa liu husi Diresaun Nasionál ba Dirietus Umanus no Sidadania (DNDHC) servisu hamutuk ho Unidade Asessoria ba Direitus Umanus (UADU) fo formasaun ba Pontu Fokál distritu 13 no Pontu Fokál Minstériu xave hodi prepara-an atu hakerek relatoriu Konvensaun Anti Tortura (KAT) iha 2014. Konvensaun ida ne’e liu husi Parlamentu Nasionál (PN) ratifika ona iha fulan Abril tinan 2003. Formasaun ne’e halao iha loron 27 no 28 fulan Fevereiru 2014 iha Sentru Formasaun Juridíka Kaikoli Dili.

Konvensaun Internasionál Hasoru Tortura no Tratamentu ka Kastigu Kruél, Dezumanu no Degradante (Konvensaun Anti Tortura). Relasaun ho treinamentu ne’e hatudu katak hahuu ona ho passu positivu hodi halo preparasaun ba relatoriu inisiál ba KAT.
Ministru Justisa iha diskursu hateten,” Estadu Timor-Leste liu husi Ministériu Justisa sei halo relatoriu no kompremete hodi halo tuir obrigasaun estadu nian hodi halo relatóriu inisiál no mós relatóriu progresivu sira ne’ebé ita tenke halo tuir hodi banati ba iha natureza kada tratadu ne’ebé Timor-Leste ratifika tinan kotuk liu ba. Hafoin preparasaun ba relatóriu KAT, hau hakarak haklaken ba imi hotu katak, iha tinan 2014.

Timor-Leste iha faze preparasaun hodi hakerek Planu Asaun Nasionál ba Direitus Umanus (PANDU), ezbosu ba PANDU sei konsulta no rona opiniaun husi entidade oi-oin liu husi konsulta publik, Finalidade ezbosu sei apresenta iha Konsellu Ministru (KM).
Tanba ne’e knár ba Pontu Fokál Direitus Umanus liña Ministériál no distritál inportante tebes hodi asegura direitus umanus inkorpora iha prosesu dezeñu programa ne’ebé sei hahuu husi planeamentu, implementasaun, monitorizasaun no evaluasaun”.

Molok atu remata diskursu Ministru Justisa ne’e enkoraja entidade tomak dehan, “ hau (MJ) hakarak enkoraja entidade tomak liu-liu Pontu Fokál Liña Ministeriál no Distritál hodi fo kontribuisaun maximu ba prosesu tomak liu husi informasaun sira ne’ebe sei hato’o husi trinadór sira durante loron rua no treinamentu ne’e sei bele ajuda ita boot sira ne’ebé núdar pontu fokál direitus umanus iha ida-idak nia instituisaun. Tanba ida ne’e hanesan passu inportante ba Timor-Leste iha mundu internasionál hodi kumpri ninia komprimisu no mekanismu direitus umanus, no oin sa promove, proteje direitus umanus iha Timor-Leste.”

Programa treinamnetu ba pontu fokál halao durente loron rua ne’e partisipante sira mai husi pontu fokal minstériu xave sira hanesan Ministériu Negosiu Estranjeiru, Ministériu Solidadredade Sosiál, Ministériu Saúde, Minstériu Finansas, Ministériu Justisa, Sekretariu Estadu Seguransa, Sekretariu Estadu Defesa no pontu fokál ba distritu 13 ne’ebé sei responsabiliza kona-ba relatoriu ne’e.

João Maupelo da Costa
Tekniku Professionál Relasaun Públika